A Nyolcak a 20. századi magyar művészet első valóban a modernizmus elveit valló, sajnos rövid életű társasága (1909-1912). Azt a szerepet töltötték be, mint az irodalomban a Nyugat folyóirat írói vagy a zenében Bartók Béla és Kodály Zoltán. Megkísérelték a képzőművészetet a kor legfontosabb tendenciáihoz igazítani. Amellett, hogy a csoport jelentkezését és tagjainak kiállításait a magyar publicisztika legprogresszívebb képviselői üdvözölték, szélesebb támogató-rétegre is találtak, hiszen az 1905 utáni magyar társadalomban egyre nagyobb vásárlóerővel jelentkezett a liberális világnézetű polgárság. A Nyolcak művészetét az impresszionizmus hangulati festészetével szembeni radikális szemléletváltás, a világnézeti útkeresés, stílusukban pedig a nyugati orientáció jellemezte - tagjainak többsége hosszú időt töltött a francia fővárosban. 1908-ban még a jelképes "Keresők" elnevezést használták, csak 1911-től, második kiállításuktól nevezték magukat a csoport tagjairól Nyolcaknak.
A csoport elismert vezéregyénisége Kernstok Károly, akinek nemcsak festői életműve, de közírói munkássága is arról tanúskodik, hogy az új típusú művészet keresésének valódi elkötelezettje volt. Korábban Hollósy Simonnál tanult Münchenben, de nem követte mesterét Nagybányára. Az 1900-ban festett Incselkedők azonban a Ferenczy Károly plein air naturalizmusának hatását mutatják. A kép közeli rokona az egy évvel későbbi Szilvaszedők, ahol már tetten érhető a festőnek a színesebb, dekoratívabb festésmódhoz való vonzódása. Kernstok főműve az 1910-ben festett, nagyméretű Lovasok a vízparton című kép, amelyen a plein air háttér és az alakok rajzosabb megformálása mutatja a festő művészetében érzékelhető szemléleti változást.
Kernstokkal ellentétben a nagybányai neósok közül többen csatlakoztak a Nyolcakhoz. Czóbel Béla Iványi Grünwald Béla mellett tanult Nagybányán, de 1905-ben már kiállított Párizsban, a Salon d'Automne-ban, a francia "Vadak" termében. 1907-08-ban Kernstok Károly Nyergesújfalui művésztelepén dolgozott. Ekkor készülhetett róla Kernstok portréja (Czóbel Béla képmása, 1907). Czóbel korai munkásságára a harsány festésmód volt a jellemző, később az erőteljes kontúrozást megőrizve egy puhább, oldottabb stílust követett (Álarc és mandolin, 1922).
A művészcsoport talán legjelentősebb alakja Tihanyi Lajos. Nagybányán 1907-08-ban dolgozott. Itt készült a főleg az alapszínek kontrasztjára épülő Nagybányai utcarészlet és a Tájkép 1908-ban. Későbbi művészetére a formák konstruktív felbontása, a plasztikai erő és az intenzív színhasználat jellemző (Női arckép, 1921). A tízes években az aktivizmushoz csatlakozott, a MA folyóiratnál rendezte első önálló kiállítását 1918-ban. Czigány Dezső a harmadik nagybányai tanultságú művész. Közeli barátságban volt a Nyugat költőjével, Ady Endrével (Ady, 1907). Számos önarcképe borongós, olykor zaklatott lelkiállapotára enged következtetni (Önarckép, 1910). Figyelemreméltóak dekoratív tájai, illetve Cézanne hatását mutató csendéletei. Márffy Ödön vérbeli kolorista, korai kontruktív képszerkesztését is oldott festőiséggel párosítja (Konstruktív önarckép, 1914). Matisse-i indíttatású színvilágát egyre líraibb megközelítés váltja fel. A 20-as években megszületnek légiesen könnyű nőalakjai (Ticharich Zdenka és Csinszka), illetve festői stílusának leginkább megfelelő vízparti jelenetei. Berény Róbert a képzőművészet mellett a zene értője és szerelmese. 1913-ban megfestette Bartók Béla portréját. Korai művészetére a Cézanne-i szerkesztés és színvilág jellemző (Fekvő akt, 1906). Baloldali elkötelezettsége miatt az 1919-es Tanácsköztársaság művészeti életéből is részt vállalt: elkészíti az egyik leghíresebb mozgósító erejű plakátját (Fegyverbe!).
Pór Bertalan kezdeti képein a müncheni akadémia, majd Hollósy Simon hatása érhető tetten (Önarckép, 1902). Festményein a szín rovására a plasztikai szerkesztést részesítette előnyben. Az új társadalmi világlátást sajátos dekoratív-szimbolikus képeivel igyekezett méltóképpen reprezentálni (Hegyibeszéd, 1911).
Orbán Dezső hosszú élete során a század majd minden stílusát végigkövette. Kezdetben barátja, Berény Róbert művészete hatott rá. Korai fauves-os tájképei (Templomkert, 1908) mellett kiemelkednek Cézanne hatását tükröző nyugodt csendéletei (Csendélet, 1911). Később vastagon festett, szinte "vakolt" felületű párizsi utcarészleteket örökített meg, élete végén a kalligráfia lehetőségeit is kipróbálta.
Előző lapra