A Nyolcak, az első magyar avantgárd csoport és törekvéseik adták a hátteret a Fiatalok 1910-es évek elején alakuló művészeti mozgalmához. Az első világháború kezdeti éveiben léptek csak fel együttesen, előzőleg az Iparművészeti Iskola tanulóiként ismerkedtek meg egymással. A társaság központi alakjai Kmetty János, Uitz Béla, Nemes Lampérth József voltak, de hosszabb időt töltött a művészekkel Dobrovics Péter, Diener-Dénes Rudolf, vagy Kassák Lajos is, aki a magyar avantgárd kiemelkedő, több művészeti ágban tevékenykedő alakja volt. Az előbb említett két alkotó az 1910-es évek elején, Kassák 1916-ban csatlakozott a Fiatalok köréhez, s az ő szerepe később komolyan befolyásolja a társaság művészeti irányultságát. Gulácsy Lajos is részt vett a kör alkotó munkájában, őt azonban csak baráti kapcsolat fűzte a Fiatalokhoz, hiszen stilárisan más irányzatot képviselt.
1916-ban jelent meg a Fiatalok csoport a magyar művészeti életben, ez évben ugyanis a Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlatán önálló kiállítással mutatkoztak be. Alkotásaik egészére jellemző a - Magyarországon az 1910-es évek közepén kialakult - kubo-expresszionista stílus, melyben a tárgyilagos formakezeléshez az expresszionizmus érzelmekkel teli, intenzív ábrázolóereje kapcsolódik. A Fiatalok elkötelezett hívei voltak a szintézisnek, kubizmusból kiinduló művészetük alapjain, céljuk egy új iskola ("új akadémia") létrehozása volt.
Előképzettség tekintetében Kecskeméthez is köthetők, hiszen Perlrott-Csaba Vilmos ezen az első kiállításon részt is vett, ám Nemes Lampérth dolgozott Nagybányán is, innen hozta stílusának egyes jegyeit.
Kmetty Jánost a Nyolcak erőteljes hatása befolyásolta. 1911-ben Párizsba utazott, hogy Cézanne műveit megismerhesse, s a formavilág erőteljesen hatott ekkor készült műveire, pl.a Városliget címűre. A rendszerbe foglaló művészet stiláris jellemzői és a mitologizáló ábrázolás a Nyolcaktól hozott örökség részei voltak.
A csoport tagjai közül Uitz Béla expresszív hangulatú képei egy 1914-es tárlaton nagy sikert arattak. Uitz olajfestmények mellett (pl. a Anya gyermekével című kép) grafikákat is készített, illetve alkalmazta a hidegtű-technikát is, összeolvasztva a kubizmus és az expresszionizmus világát, szerkezet és kompozíció szintjein egyaránt. Az 1910 körül készített Kmetty- és Uitz-grafikák sok hasonló vonást mutatnak.
1917-ben a második tárlaton Gulácsy Lajos, Perlrott-Csaba Vilmos és Uitz Béla helyett Schönberger Armand mutatta be alkotásait, Erős Andor képei és Csorba Géza szobrai mellett. Ez a kiállítás már jóval nagyobb szabású volt az előzőnél, s kiemelkedő részét képezték Nemes Lampérth művei, aki főként csendéletek, portrék, egyalakos aktok festője. Képein vastag rétegek, tömör formák válnak ki a felületekből, a festékrétegek sűrűn sorakoznak egymás mellett. A geometrikus rend és a rendszertelen formák egyszerre jellemzik alkotásait.
A Nyolcak útjának folytatásával, az objektivitás és az érzelmesség egyedi szintetizálása jellemzi e néhány év festőinek munkásságát, a tervezett "új akadémia" tervét azonban Kassák Lajos támadta meg, aki az 1918-as év aktivista kiállításához és mozgalmához vonzotta a Fiatalok alapítóit is, ezzel egy új "izmus" alapjait teremtve meg.