A képet Klimó György esztergomi kanonok (1741-51) készíttette dokumentáló célzattal. Színeiből képet kaphatunk a kapu polichromiájáról, amit a vörös és fehér márvány ritmikus és szellemes váltakozása, az inkrusztációk sötétkék alapja ad.
A képet Klimó György esztergomi kanonok (1741-51) készíttette dokumentáló célzattal. Színeiből képet kaphatunk a kapu polichromiájáról, amit a vörös és fehér márvány ritmikus és szellemes váltakozása, az inkrusztációk sötétkék alapja ad.
A béllet két szélén oszlopot tartó két fekvő oroszlán fordul egymással szembe. A bélletes kaputól jobbra és balra félköríves fülkékben három-három inkrusztált kép helyezkedik el egymás fölött: jobb oldalon Dániel, Zakariás, Izaiás, bal oldalon Keresztelő Szent János, Ezékiel. Feliratok is tanúskodnak róluk. A bal oldali alsó figura valószínűleg Jeremiás lehetett.
A kapu jobb szárkövén angyal, Szent Péter, Szent János és Szent Adalbert, bal szárkövén, angyal, Szent Pál, Szent Máté és Szent Miklós alakja. A szemöldökgerendán elől hármas tagolású épület BASILICA felirattal - az esztergomi székesegyház - és Jób érsek (IOB ARCHEPS) bal oldalon. Pártázatos építmény, CASTRUM és a térdeplő III. Béla (REX BELA) király jobb oldalon. Közöttük valószínűleg evangélista szimbólumok voltak.
Az ívmezőben középen Mária trónol a gyermekkel, angyalok között. Jobbján teljes ornátusban Szent Adalbert püspök, balján a koronás Szent István király áll, egy-egy egyházi öltözetű személlyel. A feliratok arról tanúskodnak, hogy Szent István Mária oltalmába ajánlotta országát, ő feltételül azt szabta, hogy az esztergomi érsek és a király osztozzék az egyházi és világi hatalmon.
Előző lapra