|
Weber József Lénárd Budán született, és itt kapott polgárjogot 1757-ben. Feltételezhctően rokonságban. állt a hasonló nevű sziléziai szobrászcsaláddal, amelynek egy tagja 1749-ben nagyszombati polgár volt. A budai mester először a Szent Anna-templom, majd folyamatosan a Flórián-kápolna szobrászi díszítésében vett részt, s 1766-ban vállalta az utóbbi főoltárának elkészítését.
Az oszlopos oltáron négy férfiszent fehérre festett nagy szobra fogta közre Franz Xaver Wagenschön Szent Flórián-képét, az építmény koronáján pedig térdeplő angyalpár között helyezkedett el a Szentháromságot megjelenítő szoborcsoport. Századunk húszas éveiben kétszer is átalakították a templomot, ennek során a barokk berendezés szobrászi része szétszóródott. A Magyar Nemzeti Galériába jutott két szobor, az Atya és a Fiúisten ülő, kissé egymás felé forduló alakja lekopott festésű, viszonylag ép. Jellemzőjük a ruhák, a köpenyek gazdag redővetése: a testhez tapadó drapéria sima felületeit éles gyűrődések szabdalják szögletes darabokra. A ráncoknak ez a fajta vonalhálója csaknem mindenütt megfigyelhető a pest-budai szobrászok műveinél, és a felületkezelés - olykor más összetevőkkel együtt - végső soron a délnémet rokokó plasztikáival rokonítja Conti Lipót Antal, Hebenstreit József, Weber József Lénárd és a többiek munkáit.
|
