|
Nemes Lampérth József már egészen fiatalon a Nyolcak közvetítette francia hatáshoz kötődött. Mint 1912-ben készült "Intérieur" c. akvarellje is bizonyítja, legtöbbet Cézanne újításaiból merített, noha ekkor még nem járt Párizsban. Expresszívebb, nyersebb színkezelése azonban sajátos vonásokat hordoz. A polgári intérieurt drámai színellentétekkel alakította öntörvényű kompozícióvá. Az egységesen épített képi rendbe belesimulnak a tragédiát sugalló motívumok: az üveg és az asztalra boruló nőalak. Mindezzel a művész az Osztrák-Magyar Monarchia végső szakaszának egzisztenciális problémáira reagáló értelmiség életérzését is kifejezte. A heves ecsetvonások, az expresszív, újszerű forma- és színvilág szintén ezt a mondanivalót hangsúlyozzák.
|
