|
Nemes Lampérth József a Nyolcakkal együtt kezdte pályáját, majd az aktivista mozgalom művészeivel együtt állította ki műveit. Az 1911-ben készült Önarckép-en először jelentkeznek azok a jellegzetes vonások, amelyek az alkotónak kivételes helyet biztosítanak a korszak magyar művészetében: a festői technika tekintetében a kubizmustól kölcsönvett geometrizáló formaalakításnak és egyféle sajátosan expresszív, nyugtalan (ún. sávozó) ecsettechnikának az ötvöződése, a művészi karakter vonatkozásában pedig a külvilág valamennyi látványára - tájra, emberi figurára vagy arcra - kivetített szubjektív, gyakran depressziós érzelmi állapot hangsúlyozása. Nemes Lampérth, korai halála ellenére, nem egészen két és fél évtizedes pályája során a magyar avantgardizmus első korszakának egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.
|
