|
A festmény Nagy Sándort és feleségét házasságkötésük évében ábrázolja veszprémi házuk kertjében, háttérben a Bakony hegyvonulatával. A mű a családi összetartozás, a hétköznapi élet idilli elképzelésének első képi megjelenítése. A természetelvű piktúra eszközeivel megfogalmazott kerti jelenetbe meseszerű motívumok szövődnek. A bagoly a férfiúi bölcsesség, az őzek az asszonyi szelídség allegorikus formában történő kifejezései, a liliomok az eljövendő közös élet tisztaságára utaló elemek. Az együvé tartozás gondolatát fejezi ki az alakok hajlásának gyengéd S vonala is. Ennek a gondolatkörnek későbbi, tisztább, sommásabb megfogalmazása a Kettős arckép (1907. MNG) c. festménye.
|
