A Mária Terézia királynő által újonnan alapított szombathelyi egyházmegye püspöke, Szily János, Maulbertsch régi tisztelője és patrónusa volt, s még 1782-ben rábízta a szombathelyi püspöki rezidencia nagytermének kifestését. Maulbertschez fordult akkor is, amikor mintegy tíz esztendővel később végre sor kerülhetett újonnan épült székesegyházának berendezésére, díszítésére. Az első szakaszban, 1791-től az oltárképek tervezésére és kivitelezésére kerülhetett sor.
A főoltárra Mária látogatása ábrázolást szánt a püspök, a mellékoltárokon Szombathely védszentjei, Szt. Márton és Szt. Quirimus jelentek meg. A kor festői gyakorlatának megfelelően a megrendelő kívánságait, konceptusát követve a festő vázlatokat készített s küldött el Szombathelyre jóváhagyásra. E vázlatok egy része fennmaradt s máig is látható a szombathelyi püspöki palotában, a bécsi Österreichisches Barockmuseumban illetve a pannonhalmi apátság gyűjteményében. A pannonhalmi vázlaton a kompozíció felépítése jelentősen különbözik a Mária látogatása jelent végső megoldásától. Az 1792-ben kivitelezett s a háború során súlyosan megsérült főoltárképen Mária bal felől jelenik meg, a vázlaton jobb oldalt áll a lépcső tetején. Maulbertsch egy 1792 áprilisában Szily püspökhöz intézett levelében említi ezt a változatot, amellyel - úgy gondolja - a kép jelentősen nyerne hatásában.
|