|
Az egri irgalmasok ebédlőjét díszíti az a harminckilenc festett fatáblából álló újtestamentumi képciklus, melynek ez a festmény talán a legismertebb darabja. Hírneve Barkóczy Ferenc egri püspök legendás - a kép hátterében megjelenített - Fourcontrasti kastélyának köszönhető. Az Eger melletti völgyben egykoron állt kastélyt négy saroktornyával, kupolaszerűen lefedett főrizalitjával, kapuzatával, lépcsősoraival és szökőkútjaival hitelesen, a felsőtárkányi sziklaszorost morfológiailag is hűen ábrázolta Huetter. A püspök nagy költséggel kialakított kedvenc pihenőhelyét utódja, a puritánabb életvitelű Esterházy Károly pusztulni hagyta és elhordatta.
A kép előterében - a kastély franciakertjében - Krisztus és Mária Magdolna feltámadás utáni találkozását látjuk, mely a bukolikus zsánerek hangulatát idézi. A pasztorálék szelíd érzelmeit sugározza a jelenet. A feltámadt Krisztust Mária Magdolna a charitas gyöngéd figyelmével faggatja. Múltjára utal a páva mint a hiúság jelképe, és a Krisztus segítségével lélekben megtisztult jelenre pedig a szökőkútból csobogó víz. A zöldkalapos kertészként, vállán ásóval megjelenő Krisztus mozdulata a "ne tartóztass, fontos dolgokban járok" gondolatát hordozza.
Krisztus és Mária Magdolna alakja Rubens rézmetsző műhelye által közvetített előképre utal. Míg Huetter kompozíciója nagymesterek példáit követi, addig az alakok ruházatának rózsaszín-zöld, sárgavörös színkontrasztja, a lobogó drapériák festésmódja és a kastélykert madártávlatból láttatott perspektívája jól példázzák a jellegzetesen rokokó stffusban alkotó szerzetes piktor egyéni, invenciózus festői módszereit.
|
