Huetter - rendi nevén Fr. Luca - szerzetes-festői tevékenységének mindössze hét esztendeje alatt megközelítőleg száz festményt készített. Megrendelői főként az egri püspök és a kanonoki kar tagjai voltak. 1753-ban az egri irgalmasok refektóriumának lambériáját díszítette harminckilenc festett fatáblából álló újtestamentumi képsorozattal. 1754-58 között oltárképeket festett Egerben a ferenceseknek, a szervitáknak és az irgalmasoknak, de ismertek oltárképei a felnémeti és az erdőteleki templomokban is. Egy canonica visitatio szerint, Luca testvér 1755 körül az egész verpeléti templomot kifestette. Több kisebb munka - elsősorban arcképek elkészítése után 1758-ban fejezte be Androvics Miklós egri házának, a kispréposti palotának a belső festési munkálatait. 1760-ig folyamatosan festett különféle műveket az irgalmas rendház számára, így ablaktáblákat a szerzetesi cellák, illetve a gyógyszertár ablakaihoz és kis ájtatos-képeket, pergamen miniatűröket a rend szükségletei szerint.
Lucas Huetter irgalmas szerzetes a magyarországi rokokó festészet jellegzetes képviselője volt. Festői tudományát feltehetően a bécsi akadémián tanult mestertől, ill. annak műhelyében sajátíthatta el. A 18. század első harmadában a bécsi akadémia mesterei -, elsősorban Paul Troger és tanítványai - által népszerűsített festői stílus és eszköztár hatása ismerhető fel Huetter festményein. Kompozícióinak előképeként sokszor használta fel nagy európai mesterek rézmetszetek segítségével ismertté vált alkotásait. Festészete nem emelkedik ki ugyan a kor erősen közepes tehetségű és felkészültségű magyarországi mestereinek köréből, de figyelmet érdemlően egyéni módon keverednek bécsi mintákat követő festői stlusába részletező előadásmóddal párosulva a holland festészet hatását mutató életképi és csendéleti elemek.
