|
A mű ahhoz a huszonnyolc büsztből álló sorozathoz tartozik, amely eredetileg a pozsonyi (Bratislava) Szent Márton-dóm stallumait díszítette. A szikár, szakállas férfi büsztje valószínűleg apostolt vagy prófétát ábrázol. Donner terve után valamelyik, még azonosítatlan munkatársa faraghatta, aki a sorozatból további mellszobrokat is kivitelezett. Típusában nem áll messze Donner szakállas öregember-ábrázolásaitól, de hiányzik belőle a kifejezőerő. Ennek a büsztnek a mesterére jellemző a különösen vékony, hosszú orr és a nagy szem a hangsúlyosan modellált homlokcsont alatt. A két ágra osztott szakáll, amely a sorozat további mellszobrain is előfordul, úgyszintén megtalálható Donner Enns-figuráján a "Providentia-kút"on. A sima formaadással és a nyugodt tartással ellentétes az elragadtatott arckifejezés, a félig nyitott száj. Ez a Donner által alig használt motívum a barokkban gyakran alkalmazott művészi fogás az ábrázolt érzelmessé tételére.
A büszt, az alján bevésett VIII római szám szerint nyolcadikként helyezkedett el a szentély jobb vagy bal oldalán. A kerek talapzatot bizonyára csak 1867 után, a stallumnak az eredeti helyéről történt eltávolítása után kapta.
|
