|
A relief eredetileg az egri Érseki Líceum Múzeumának gyűjteményéhez tartozott és párdarabjával (Mária vígasztalása) együtt Donner műveként tették közre 1920-ban. 1976 óta a Magyar Nemzeti Galéria állandó barokk kiállításán szerepel Budapesten.
Az ábrázolt jelenet a hagyományos Ecce Homo-kép változata, amely János evangéliumának leírását (19, 13) követi. Az ítélet után Pilátus palotája elé lépett, leült ítélőszékére és átadta Krisztust a kiáltozó embertömegnek, hogy megfeszítsék. A téma szokásos feldolgozásaival ellentétben a művész a történést a főszereplőkre és az ítélet drámai pillanatára koncentrálja. A felbőszült emberek a háttérben éppen csak jelzettek.
Donnert ennél az ábrázolásnál Giambologna Keresztút-sorozata inspirálta, nevezetesen a "Krisztus Kajafás előtt"-dombormű. Más, hasonlóan kialakított jelenetek a Cinquecento további, antik témájú művein találhatóak meg, például Francesco Ruviale, II Polidorino: "Antik történeti jelenet", (München, Staatliche Graphische Sammlung). Ennek a domborműnek és párdarabjának a keletkezéséről és meghatározásáról eddig semmi konkrét nem ismert. Mindkét mű közvetlenül kapcsolódik ahhoz a két, azonos témájú és közelítőleg azonos méretű viaszreliefhez, amelyek Donner fivére. Matthäus hagyatékából jutottak a bécsi Hauptmünzamt gyűjteményébe és tartós letétként a bécsi Österreichisches Barockmuseum kiállításán láthatók. Ezeknek a reliefeknek a keletkezéstörténete sem világos még. Michael Schwarz nézete, miszerint a pozsonyi Alamizsnás-kápolna predellájának további, végül nem megvalósított tervei lennének, már csak stiláris okokból sem tartható. Mindkét reliefpárt, a mintázott viaszt és a gipszlevonatot egyaránt későbbre kell datálnunk. Az irodalom az egri reliefeket többnyire a bécsi művek pontos utánöntéseinek tekinti. Jóllehet kompozíciójuk és méretük meglehetősen egyezik, a kiállított reliefeket biztosan más formából öntötték, mivel azok jelentős részletei több eltérést is mutatnak. A "Krisztus Pilátus előtt"-domborműnél hiányzik például a kötél Krisztus keresztbe tett kezéről, Pilátus ruhája másképpen és precízebben formált, a jobb oldali katona pajzsa más rajzú stb. Míg a bécsi reliefek mint tervek modelláltak, az egrieknek "befejezett" mű jellegük van. Ennélfogva bizonyosan Donner más, eltűnt domborműve után készülhettek. Nem kizárt, hogy valamelyik tehetséges, közvetlen Donner-tanítvány későbbi változatáról van szó, minthogy itt már - mint észrevétlen díszítőmotívum - a "rocaille" is jelentkezik. A művek datálása kérdéses, de mindenképpen csak a nagyjából 1735-re tehető bécsi "modellók" után keletkeztek. A "Krisztus Pilátus előtt"-kompozíció egy későbbi másolata márványból, Donner valamely máig ismeretlen követőjétől, a klosterneuburgi Stiftsmuseumban található.
|
