Csók az 1910-es évek közepétől negyedszázadon át Balatonaligán töltötte családjával a nyarakat. Euvre-jének néhány friss színvilágú remeke ott született, közöttük az egyik legvonzóbb az életörömmel telített Keresztpapa reggelije. A dúsan terített reggeliző asztal a színes virágos bokállyal önálló csendélet is lehetne. Az asztal mellett ülő joviális külsejű, mikszáthi derűt árasztó férfi remek jellemportré. A csendéletet és az arcképet szélesen festett, üde lombok fogják körül. A lehajló zöld ágak között a háttérben a balatoni táj, az aligai dombok és a csillogó víztükör látható. Csók a különböző műfajokat, a tájképet, a portrét, a csendéletet egyesítette művében; ez a bravúros "műfajkeverés" festészetének jellemző sajátossága. Képén a nagybányai hagyományokat, a természet és ember kapcsolatát, a szórt fényben való megjelenítést s az impresszionizmus tanulságait egyaránt érvényesítette. Ecsetjét gyorsan, szélesen futtatta, biztosan rögzítve a látvány szépségét, jellegzetességét.
|