|
A festmény tárgyában csendéletszerűen nyugodt, de a mértani formák és szerkezeti hangsúlyok mégis feszült előadásúvá teszik. Most is a rálátásos nézőpontot választotta a művész. A jobb oldalon haladó nőnek gondolati és érzelmi tartalmakat sugalló alakja meghitten igazodik egyfelől a természetnek stilizáltságában is életteljes virulásához, másfelől a jobb oldali házak szűkszavú, szinte mértani határozottságához. A színek és formák mozgalmassága, ritmikus egymást váltása szinte a végsőkig kiegyenlített. A négyszög, a háromszög, az ovális forma, a nyugodt és a megmozgatott felületek, a zárt és a felbontott körvonalú foltok elhelyezése úgyszólván zenei hatást érzékeltet. A megtört színek omló özönét a művész fegyelmezetten fogta össze a mértani egyszerűségű formák segítségével. A színekben és a formákban megéreztette a természet, a napfény, a levegő, a pára képi hatását, de végül is a síkok, tömegek, térhatások zárt, építményes rendjét alakította ki általuk. Miközben ilyen fegyelmezett képi világot tárt elénk, mesebeli csendet, nyugalmat s az utóbbiaknak megfelelő emberi és alkotói életérzést idézett fel.
|
