Markó gyakran megszakította olaszországi tartózkodását, hogy Magyarországra látgasson. Ez az 1853-ban festett kép ritkaságnak számít, mert - kivéve legkorábbi korszakát - Markó alig festett magyarországi tájképet. Habár művészete általában késői neoklasszicistának minősíthető, itt romantikus témát választott. A magyar alföldet ábrázolja, amelyet még ma is az ország legjellegzetesebb tájának tekintenek, a gémeskúttal, szokásos szimbólumával. A viharos eget szivárvány töri át, a kép a vihar előtti feszültséget érzékelteti. A kép tárgya mellett a stílus is romantikus kezelési módot mutat, különös tekintettel a fény és árnyék ellentétére felépített kompozícióra.