Eleinte Iványi Grünwald is elfogódottan közelített a nagybányai tájhoz, akárcsak Hollósy és csak egy-két év elteltével teljesedett ki ottani művészete. Ez a kép, amely a Zazar partján álló fiatal nő alakjában Hollósy Simon feleségét örökítette meg, átmeneti alkotás az 1890-es években Európa-szerte elterjedt finom naturalizmus lefokozott színvilága és a napsütés plein-air között. Szépen megoldja az alkonyati világítási problémákat, a mindenütt feltünő reflexek vöröses egységbe fogják a gyengéden sokszínű látványt. Érdekes, aszimmetrikus kompozíciója, a hátulról megvilágított figura dekoratív sziluetthatása érett művészre vallanak. A nagybányai iskolának már a Hollósy-körben körvonalazódott alapelve, egy aránylag kevésbé tipikus képen, mint ez, maradéktalan megfogalmazást nyert: ember és táj teljes hangulati és művészi egyensúlya tapasztalható. Az összefogottan, puhán festett alkonyi kép az impresszionizmus egységes világszemléletének egyik kiindulási lehetőségét kinálja.