A festő Münchenben készítette ezt a vázlatot, amelynek alapján Humplmayer műkereskedő megrendelte az ezen alapuló nagy képet. A kép sosem készült el, a vázlaton kívül néhány rajz maradt még fenn. A vázlattal Szinyei felismerte a plein air festés, az impresszionizmus lényegét, ugyanabban az évben, amikor Monet az első jelentős francia impresszionista alkotásokat készítette.
A plen-air festés, a napfényt, a tárgyakat körülvevő atmoszférát is érzékeltető ábrázolás a francia impresszionisták törekvéseivel egy időben, de tőlük függetlenül jutott érvényre Szinyei Merse Pál korai alkotásaiban. Művészetének kezdeti szakaszában Münchenben festett plein-air tanulmányai közül "A hinta", ez a friss, üde színezésű jelenet az alakok szabad, laza csoportfűzésével, természetes mozdulataival, a hinta könnyű repülésével, a napsütötte falon, a ruhákon vibráló napfoltokkal a legszebbek egyike. Szinyei kezdeményezését ugyanúgy kigúnyolták, mint az impresszionistákét: ezt a képét egyik kollégája "Modebild"-nek, "divatkép"-nek nevezte, mert az akkori divat szerint és nem régi kosztümökben vagy népviseletben festette meg alakjait. Szinyeit ez elkedvetlenítette, s a tervezett nagyobb változatot nem is festette meg.
Később Rippl-Rónai Józsefnek ajándékozta cserébe egy kis japán fametszetért, s tulajdonképpen Rippl-Rónai fedezte fel mint korai impresszionista remekművet. Nem is igen akart tőle megválni, akkor sem, amikor a müncheni Neue Pinakothek 4000 márkáért akarta megvásárolni. Később a magyar származású, Münchenben élő kiváló műgyűjtő, Nemes Marcell 15 000 koronás ajánlatának mégsem tudott ellenállni. Így került a vázlat 1933-ban Nemes Marcell hagyatékából a Szépművészeti Múzeumba.