A gimnáziumi tanulmányai után 1913-tól Keméndy Jenő díszletfestő osztályán volt tanonc a budapesti Operaházban. A tízes évektől bátyját, Sándort követve az eredeti Kellner családnevet Kordára változtatta. 1914-1915 között az Iparművészeti Iskolában tanult, közben a Művészház szabadiskolájában Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Kernstok Károly korrigálták. 1917-1918-ban teljesített katonai szolgálatot Erdélyben. A Képzőművészeti Főiskolán 1918-1920 között végezte tanulmányait, mestere Réti István volt. 1919 nyarán Kecskeméten, Iványi Grünwald Béla irányításával dolgozott. 1920 tavaszán elbocsátották a Főiskoláról, Bécsben a Kunstgewerbeschuléban folytatta művészeti tanulmányait. 1920-1921 folyamán Olaszországban (Velence, Orvieto, Firenze, Róma) tett tanulmányutat. 1922-1924 között a nagybányai művésztelepen dolgozott, Réti István és Thorma János korrigálták. Részt vett a kolónia közös tárlatain, 1923-ban Jándi Dáviddal Nagybányán, 1924-ben Jándival és Deli Antallal Nagyváradon, Perlrott-Csaba Vilmossal és Kmetty Jánossal Kolozsvárott állították ki műveit. 1924-ben az Alkotás Művészházban mutatták be 32 festményét és 75 grafikáját. 1925-től az 1930-as évek elejéig Párizsban élt, részt vett a Salon d'Autumne és a Salon des Independents tárlatain. Képeit itthon a KUT és a Kéve művészegyesület tárlatain mutatták be a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Az 1920-as évektől több alkalommal festett Dél-Franciaországban, Cagnes-sur-Merben. 1931-ben véglegesen Londonban telepedett le, testvére, a neves filmrendező, Korda Sándor (Sir Alexander Korda) mellett a London Film vállalat művészi vezetője, díszlet- és jelmeztervezője volt. Fivére halála után 1956-tól egyedül irányította a stúdiót. Számos film látványterveit készítette, a Bagdadi tolvaj (1940) díszleteiért Oscar-díjjal jutalmazták. Gyűjteményes tárlatát 1971-ben Kecskeméten, emlékkiállítását több alkalommal (1979, 1993, 2000) a túrkevei Finta Múzeumban rendezték meg.