KORB ERZSÉBET
(Budapest, 1899. május 22. - Budapest, 1925. október 17.)


Pécsi József (?): Korb Erzsébet, 1923 körül (R: Genthon 1928) Korb Erzsébet apja, Korb Flóris építész, a századforduló magyar építészetének jelentős alakja, húga, Flóra táncművész volt. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1917-1919 között Glatz Oszkár növendékeként végezte, az utolsó félévben Réti István tanítványa volt. A Tanácsköztársaság alatt az Ifjúmunkások Szakszervezetében a képzőművészeti alosztály helyi szervezetének intézőbizottságában működött, feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy főiskolai tanulmányait abbahagyta. Már 1916-ban, mindössze 17 évesen három festményével szerepelt a Nemzeti Szalon Téli kiállításán, az 1918-as Tavaszi kiállításon egy női akttal vett részt. 1919 őszén Aba-Novák Vilmossal és Patkó Károllyal beköltöztek Berény Róbert elhagyott Városmajor utcai műtermébe, és itt dolgoztak. 1923 nyarán Rábakecölön festett, szeptemberben az Ernst Múzeum XXVI. csoportkiállításán nagyobb anyaggal vett részt. 1924-ben néhány képével egy Bécsben megrendezett magyar kiállításon szerepelt, a Műcsarnok Tavaszi kiállításán az Anyaság című képét mutatta be. 1924 tavaszán olaszországi tanulmányútra indult, utazásának legfontosabb állomásai Velence, Verona, Modena, Fiesole, Siena és Róma voltak. 1925 májusában a római La Fiamma Galériában nyílt kiállítása, hazatérése után röviddel meghalt. Ez év végén öt képével szerepelt a Műcsarnok Aktkiállításán, 1927 márciusában pedig az Ernst Múzeum rendezte meg hagyatéki kiállítását. Ugyanebben az évben Korb Flóris lánya emlékére egy alapítványt hozott létre "szegény főiskolai hallgatók olaszországi tanulmányútja költségeinek fedezésére", amelyet kétévenként adtak ki. A halála utáni pár évben számos kiállításon szerepeltek munkái, Kinyilatkoztatás című festménye 1925-ban ajándékozás útján a Szépművészeti Múzeumba került, és 1928-tól az Új Magyar Képtár állandó kiállításán volt látható. Ebben az évben jelent meg Genthon István róla írt monográfiája.

| Fel |