A mesternek e képét a kutatás csak a közelmúltban fogadta a sorozat tagjai közé, s addig az oltár tábláinál későbbinek tartva, 1506-10 közé datálták. A csoporttól való elszakadását, későbbi történetét homály fedi. Első adatunk, hogy a lille-i múzeumnak 1883-ban ajándékozta egy kölni régiségkereskedő. Az eredeti oltár jobb oldali merevszárnyának felső táblája lehetett. Mai állapotában erősen csonkított, a hiány miatt a kompozíció kiegyensúlyozatlan, Mária alakja hiányos.
A kép egyik érdekessége a legfiatalabb király, aki a gyermek Jézus helyett a néző felé fordul, ezzel kitekint a képből, és közvetlen kapcsolatot teremt a nézővel. Egyértelműen elüt vonásaiban a mesterre jellemző idealizált típusoktól. Portrészerűsége, beállítása miatt a kutatók a festő önarcképét vagy a donátor portréját sejtik benne.
Az alakok beállítását érdemes összevetni Dürer két évvel korábbi Királyok imádása képével.