A tárlatvezetéssel a gyűjteményben való eligazodást kívánjuk elősegíteni az életrajzokon és képismertetéseken felüli további információkkal. A vezetések során bemutatjuk a magyar képzőművészet különböző korszakait, irányzatait, a jelentősebb alkotókat és műveiket, igyekszünk rámutatni az összefüggésekre. A tárlatvezetéseket kiegészítik azok a speciális virtuális kiállítások, amelyeket együttműködő partnerek (múzeumok, galériák, könyvtárak, más webhelyek) bevonásával készülnek el. A speciális kiállítások esetenként ténylegesen megrendezett kiállítások virtuális változatai.

Tartalom: A több útvonalból álló vezetés során a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi festészet és szobrászat korszakaival a 11. századtól a 20. század közepéig. Külön-külön is végigjárható - útvonalakon tekinthető át a középkor, a reneszánsz, a barokk, valamint a 19. és 20. század gazdag művészete.

Tartalom: A magyar táj változatossága remekművekre ihlette a 19. századtól kezdően a magyar festészet számos nagy mesterét. A vezetés útvonala a festészetnek ezen az területén kalauzolja végig a látogatót, bemutatva a tájképfestészet időbeni fejlődését, fő irányzatait és festőit, továbbá számos jelentős művet.

Tartalom: A történelmi festészet, bár eredete a XVIII. század végére nyúlik vissza, igazi virágkorát Magyarországon a XIX. század második felében éli, a szabadságharc leverését követő évtizedekben válik a nemzeti ellenállás egyik fontos és hatásos segítőjévé. A tárlatvezetés bemutatja a műfaj nagy mestereit és ismerteti a legjelentősebb alkotásokat.

Tartalom: A selmecbányai Mária-templom 1506-ban készült főoltára, különösen ennek Vizitáció táblája, a magyarországi késői gótikus festészet nagy jelentőségű alkotása. Az oltárt készítő, M S mester - noha személye ismeretlen - a korszak kiemelkedő festője volt. A tárlatvezetés bemutatja a különböző helyekre szétszóródott oltár rekonstrukcióját és egyes tábláit.

Tartalom: A tárlatvezetés a nagybányai művésztelep történetét ismerteti az 1896. évi megalapításától 1937-ben történt megszűnéséig. A művésztelep a XX. század elejének legfontosabb magyarországi mozgalma volt, az innen kisugárzó művészet rendkívüli módon befolyásolta az egész XX. századi magyar művészetet. A művésztelephez olyan kiemelkedő művészek nevei kapcsolódnak, mint az alapító Hollósy Simon, majd Ferenczy Károly és több-kevesebb ideig a század első harmadának szinte minden jelentős festője.

Tartalom: Az 1920-as évek első felének magyar festészetében és grafikájában egy neoklasszicista jelenségcsoport körvonalai rajzolódnak ki. Ebbe az irányzatba elsősorban az ún. Szőnyi-kör (Szőnyi István, Korb Erzsébet, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly) művészei sorolhatók be. A stílus időbeli határai egyértelműek: a Szőnyi-kör első jellegzetes munkái 1919-ben készültek, 1925-től stílusuk különböző irányokba fejlődött tovább, 1928-ban a római ösztöndíjjal mindannyiuk számára új korszak kezdődött.

Tartalom: A századforduló táján, a millenniumi ünnepségekkel kezdődő időszakban számos új, egymásra kölcsönösen ható és egymástól nehezen szétválasztható művészeti törekvés jelent meg. Az 1920-as évekig bezárólag több mint tíz nagyobb művészeti stílus játszik szerepet a magyar művészetben, művészeti iskolák és műhelyek, művésztelepek alakulnak, jelentős művész egyéniségek lépnek színre. A tárlatvezetés ezek áttekintését kívánja elősegíteni.

Speciális kiállítások

1. A Szőnyi-kör Árkádia-festészete (1918-1928)

Együttműködő partner: Magyar Nemzeti Galéria

Tartalom: A Magyar Nemzeti Galéria virtuális kiállítása az 1920-as évek magyar művészetének egyik markáns vonulatát, a Szőnyi-kör neoklasszicista festészetét mutatja be. A névadó Szőnyi István művei mellett Aba-Novák Vilmos, Korb Erzsébet és Patkó Károly monumentális aktkompozíciói, heroikus portréi és fényátjárta, spirituális tájképei tartoznak ide. A kiállítás anyagában rajtuk kívül szerepelnek még a stílus előfutárai, illetve más rokon kortárs törekvések képviselői: a Pécsi Művészkör festői, a későbbi szentendrei művésztelep tagjai és más, csoportokhoz nem tartozó művészek.

2. Thomas Ender (1793-1875) tájképei

Együttműködő partner: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár

Tartalom: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának virtuális kiállítása bemutatja Thomas Ender (1793-1875) osztrák tájképfestő akvarelljeit, melyeket az akkori Magyarország északi és északkeleti részein, valamint Galícia hegyeiben festett, a mai Szlovákia, kis részben Lengyelország, Ukrajna és Magyarország területén. A 219 akvarellt Waldstein János gróf (1809-1876), jogász és művészetpártoló, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja ajándékozta az Akadémiának 1868-ban.

3. Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter

Együttműködő partner: Magyar Nemzeti Galéria, MissionArt Galéria

Tartalom: Mattis Teutsch János sokoldalú egyéniség volt, akit korunkból visszatekintve festőként, grafikusként, szobrászként, de pedagógusként, teoretikusként és költőként is az avantgárd művészek jelentős harcostársaként ismerünk. Bár kortársuk volt, és művészete nemzetközi, a nyelvezete mégis egyértelműen individualista. A kiállítás a kissé elfeledett művész életművét és a Der Blaue Reiter csoporthoz fűződő kapcsolatát mutatja be.

4. Virtuális Szentendrei Tárlat, 2001

Együttműködő partner: KFKI Csoport

Tartalom: A korábban jelentős művészeti esemény számba menő Szentendrei Tárlatot 1999-ben - 12 évi kényszerű szünet után - ismét megrendezték. A következő, 2001 évi tárlat a kortárs magyar művészet egy jellemző metszetét mutatta be: festők és szobrászok, grafikusok és iparművészek jelentkeztek legújabb műveikkel. Az ezzel párhuzamosan elkészült virtuális tárlat a technika lehetőségeivel élve megnövelte ezt a metszetet, közel kétezer kép révén mind a bemutatkozó művészek, mind a bemutatott művek számának jelentős bővítését tette lehetővé.

5. Száz szép kép

Együttműködő partner: Magyar Elektronikus Könyvtár

Tartalom: A "Száz szép kép" összeállítás elsődleges célja, hogy szöveggyűjteményt kínáljon a művészettörténetet tanítók és tanulók számára, háttérinformációkat nyújtson egy-egy mű jobb megértéséhez, és egyben felhívja a figyelmet a klasszikus magyar képzőművészet legismertebb vagy éppen méltatlanul elfeledett alkotásaira. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek a képek mellett található válogatott bibliográfiákban szereplő könyvek és cikkek tanulmányozását ajánljuk.

6. Az ember tragédiája - Madách Imre drámája az illusztrációk és fordítások tükrében

Együttműködő partner: Magyar Elektronikus Könyvtár

Tartalom: Madách műve nem csupán az egyik legnépszerűbb színpadi magyar klasszikus, hanem külföldön is a legismertebb. Világ- és más nyelveken is több tucat fordítása ismert. Egyben olyan irodalmi mű, amely immár 140 éve újra és újra megihleti a rajzolók, festők, színpadkép tervezők generációit is. Ez az elektronikus kiállítás a Tragédia ihlette alkotások és a fordítások legnagyszerűbbjeit mutatja be.