|
A pásztorok közkedvelt védőszentjének szobra műkereskedelemből került a múzeumba, provenienciája ismeretlen. Egyetlen attribútuma az oldalán viselt tarisznya, kezéből a vándorbot, fejéről a kalap elveszett. Különös népviselete rokokó pásztorjátékok jelmezére emlékeztet. Hangsúlyos kontraposzt-állása és törzsének erős megcsavarodása az 1760 körüli szobrászi stílus általános jellemzője, de azt is bizonyítja, hogy a figura eredetileg oltárkép egyik oldalán állt. A szobor lényegében tükörképes megfelelője a nagykanizsai ferences templom "Szent Flórián"-alakjának, Joseph Straub (1712-1756) elismert művének. Rokon, bár a Vendel esetében kevésbé sikerült a test anatómiai pontosságra törekvő felépítése és a ruha finoman megtörő redőkezelése. A patetikus arckifejezés, égnek emelt szem, nyitott száj a Straub-fivérek modoros részletmegoldásaiból merít. A felület, a testszínnel kombinált aranyozás ismét a marburgi (Maribor) Joseph Straub-műhely jellemzője.
|
