ISMERETLEN MESTER, oltárképfestő
(16. század)

Krisztus ostorozása

1514
Tempera, fenyőfa, 109 x 102,5 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A "Krisztus ostorozása" c., 1514-ben készült festmény, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található, hozzá tartozó három táblaképpel együtt, egy egykori oltárszárny képe volt.

A kép a gyűjtemény problematikus darabjai közé tartozik. Az Ostorozásnak ez a hangsúlyozottan kegyetlen ábrázolása jól illik az évszám által jelölt időszakhoz, annál több gondot okoz a tábla származási helyének megállapítása. Stílusában Dürertől és a dunai iskolától származó elemek keverednek, a színek úgy ragyognak, mint Albrecht Altdorfernél, Wolf Hubernél. Mindehhez egészen különös, zabolátlanságig menő mozgalmasság járul. Az alacsony, nyomot térben, a feleslegesen sok oszlop között a figurák nyilvánvalóan nem képesek szabadon mozogni, gesztusaik ezáltal még erőszakosabbnak látszanak. Az oszlopok nem kínzókamrára, hanem előkelő csarnokra utalnak, a bal felső sarokban levő, leselkedő fej mintha maga a helytartó lenne. A XVI. század elején az oszlop ritkaságszámba ment az Alpoktól északra fekvő területek építészetében, ennek megfelelően festészeti ábrázolásain is, tehát emelte egy terem ünnepélyességét, modernné, olaszossá tette. Ugyanakkor a furcsa gyűrű formájú díszek miatt, amelyek hol itt, hol ott vannak ráhúzva a törzsre, mégiscsak durvává, barbárrá lettek.

A szakirodalom általában erdélyi származásúnak vélte azokat a táblákat, amelyek közül ez a jelenet való, mondván, hogy ilyen különböző hatások együttes jelentkezésére ott voltak a legalkalmasabbak a körülmények. Minthogy azonban ma már Salzburgból és Hessenből is ismerünk hozzájuk nagyon hasonló darabokat, ezt az érvet nem tekinthetjük döntőnek.


Tegye meg észrevételeit, írjon a vendégkönyvbe és küldjön képeslapot.
Készítette és fenntartja Krén Emil és Marx Dániel a T-Systems Magyarország Zrt. támogatásával