ISMERETLEN MESTER, oltárképfestő
(16. század)

Szent Katalin eljegyzése

1500 körül
Tempera, fenyőfa, 101,5 x 73 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A tábla jellege készülésének éveihez képest feltűnően régies. A nyugodt, alig mozduló alakok, a nagyon dekoratívan megrajzolt, sziluetthatásukkal jól érvényesülő koronák, a jól megszerkesztett, de a padlócsempék ellenére is kevéssé hangsúlyos tér és a mögötte húzódó aranyháttér még a XV. század jellemzői. A festésmód, a figuráknak a teret nem zsúfoltan, de jól kitöltő elrendezése viszont a későbbi keletkezést bizonyítják. A kettő ellentéte hatásosan fokozza a szent nők és királynőjük együttlétének ünnepélyességét. Balra alul a tornyot fogó Borbála, a felette ülő, ölében a kettétört kereket tartó Katalin, a Madonna másik oldalán a virágkosaras Dorottya és a sárkányt póráznál fogva a kiskutyaként sétáltató Margit a vértanú szüzek legelőkelőbb, igen gyakran együtt ábrázolt csoportjának tagjai. Gyakori együttes ábrázolásuk miatt az összefoglaló "virgines capitales" nevet viselik. A legrangosabbnak Szent Katalint tekintették, az ő ujjára húzza a gyermek Jézus egy játékos kisfiú mozdulatával a jegygyűrűt. Ez a hangsúlytalansága ellenére is nagyon fontos - a képnek is nevet adó - mozdulat egy jellemzően késő középkori legendafordulat illusztrációja, amely valószínűleg félreértésének köszönhette keletkezését. Az eredeti Katalin-attributumot, a kereket nézhette valaki egyik-másik kicsinyített változatában a szent kezében tartott, a Megváltó iránti odaadását jelképező jegygyűrűnek. Minthogy pedig a felnőtt Krisztushoz méltatlan lett volna a vőlegény-attitűd, gyermekként ül anyja ölében; ez ötletes célzás az esemény nem valóban megtörtént voltára.

A kép stílusa közvetlenül kapcsolódik a kor osztrák festészetéhez, ez a Dunántúl nyugati részein más korokban is gyakori jelenség. A legközvetlenebb párhuzamnak a grazi Alte Galerie sokszor epitáfiumnak emlegetett Rottal-tábláját tarthatjuk; az alakok elrendezése és némelyik arckifejezése feltűnően hasonlít. A németújvári kép mindenesetre sokkal puritánabb, hiányzik róla a grazi tábla alakjainak eleganciája, pompázatos viselete. A közvetlen hatást ilyen módon ki kell zárnunk. A grazi táblát a kosztümök és testtartások kissé hideg eleganciája jellemzi, a németújvári kép a zsánerszerűség melegével egészen más szemléletet mutat.


Tegye meg észrevételeit, írjon a vendégkönyvbe és küldjön képeslapot.
Készítette és fenntartja Krén Emil és Marx Dániel a T-Systems Magyarország Zrt. támogatásával