|
A kétoldalán festett panel egy szárnyasoltár mozgószárnyának része volt. Egyik oldalon Szent Márton legendájának egyik történetét elbeszélő kép (az oltárszárny belső oldala), a másik oldalán a Passió részlete (külső oldal) látható.
A táblakép Szent Márton legendájának legismertebb jelenetét ábrázolja. Az ifjú lovag az amiens-i városkapu előtt egy koldussal találkozik, palástját kardjával kettévágja, és felét a koldusnak ajándékozza. A kép bal oldalán egy szobabelsőben a történtekhez szorosan kapcsolódó legendarész játszódik le. Éjszaka Krisztus jelenik meg Mártonnak, aki rádöbben, hogy a koldus alakjában a Megváltó tette őt próbára, s ezután megkeresztelkedik.
A bal oldali, konzolon álló szobrokkal díszített épület és a szobabelső a németalföldi művészet távoli hatását mutatja. A fantasztikus emeletes épület a festő képzeletét dicséri. Bár az ülő lovas ábrázolása még láthatóan gondot okozott a művésznek, jól felépített szimmetrikus kompozíció, az arcok fájdalmas kifejezése, az egyes részletek, mint a haj és a szakáll gondos megfestése, valamint a színek frissesége, mégis jól iskolázott festő ecsetjére vallanak. A két oldalán festett táblakép egy nagyobb szárnyasoltár - talán egy Szent Márton-oltár - része lehetett, amelyen ez az aranymustrás hátterű legendajelenet belül volt látható. Külső oldalán Krisztus töviskoronázását ábrázolták. A kép mesterének stílusa - különösen a Töviskoronázás expresszív mozgású alakokkal teli jelenete alapján - egyes kutatók szerint az osztrák késő gótikus festészettel, közelebbről a stájerországi Divisio Apostolorum Mesterével rokon.
|
