|
A Passió-oltár a jánosréti Szent Miklós templom kisebb méretű mellékoltára volt. Az oltár oromzata és predellája elveszett. Festője és faragója a Jánosréti Mester műhelyéből kerülhetett ki. Az oltár szekrényében domborműves jeleneten Krisztus siratása, az a megrendítő pillanat, amikor Mária a keresztről levett halott fia fölé hajol. Az oltárszárnyak festményei a passió történetét ábrázolják. A szekrény csoportján Veit Stoss rézmetszetének és az 1477-1489 között készült krakkói Mária-oltár azonos témájú domborművének távoli hatása érezhető. Ezt mutatja az ülő helyzetű Krisztus, a jellegzetes németalföldi fejdíszt viselő Mária Magdolna, a Krisztus fejéről levetett töviskorona, valamint a háttérben jelzett szikla. Az előtérben kagylószerűen felcsapódó drapéria is Veit Stoss drámai stílusának emléke. Hasonlóan megkomponált a lengyelországi brzezinai oltár nem sokkal későbbi szekrénydomborműve, különösen a Krisztust hátulról tartó Nikodemus alakja. A Krisztus testén lecsurgó vér realisztikus megfestése, a passió-jelenetek drasztikuma a kései gótika naturalista irányzatáról vall.
A festett, aranyozott hársfa dombormű mérete 95,5 x 83,5 cm. Az oltárszárnyak belső képei (tempera, fenyőfa) mérete egyenként 54 x 38,5 cm.
|
