|
Az oltár Liptószentandrásról származik.
A trónoló Madonna mögött a hátteret a XV. század közepétől egyre gyakrabban díszes kendővel zárják le, amelyet legtöbbször angyalok tartanak a trónus mögé. A pompás függöny különösen alkalmas volt a szárnyasoltárok nagyobb méretű középképén háttérnek, mint ezt a magyarországi középkori festészetben először az 1453 után készült mateóci főoltáron látjuk. A szárnyképek álló szentjei mögött fallal lezárt háttér a függönyhöz hasonlóan ugyancsak a szepességi iskolában volt gyakori. A liptószentandrásival egykorú jánosfalvi és arnófalvi oltár középképén a trónoló Madonnához két oldalról álló női szentek kapcsolódnak, itt viszont az ülő Mária egész kompozíciót betöltő, felnagyított figurája láthatólag új feladat elé állította a festőt. A kép első pillantásra talán ezért látszik kissé nehézkesnek. Pedig a mester jól ellensúlyozta a nagyméretű arcot a Madonna belül világoszöld színű palástjának lendületes, íves vonalával és az előtérben a köpenyt tartó angyalok szimmetrikus elrendezésével. Különösen festői a drágakövek és a szőke, hullámzó haj megoldása, a gyermek Jézus és a Madonna arcának plasztikus árnyékolása a csúcsfényekkel.
|
