A liptószentmáriai kis Mária-oltár a holdsarlós Madonnát kétoldalról közrefogó női szentekkel, a szárnyképek belső oldalain elhelyezkedő püspökalakokkal és a külsőkön a Fájdalmas Mária és Krisztus alakjával, valamint a megnyúlt arányú figurák típusában olyan szoros kapcsolatot árul el a nagyőri egykori Mária-főoltárral, hogy a két művet feltétlenül azonos műhely munkájának kell tekintenünk.
Az ikonográfiai megoldás és a típusok szempontjából közeli analógiákat találunk a lengyel táblaképfestészet egy egész csoportjában is. Különösen a jurkówi oltár szárnyait lehet kapcsolatba hozni a liptószentmáriaival, a nagyőri oltárhoz viszont a przydonicai oltár áll közel. A Madonna fehér köpenyére - éppúgy, mint a nagyőri Mária-oltáron vagy a lengyel cerekiewi és ószandeci Madonnákon - a préselt mustra jellemző, amely ezüsthöz hasonló hatást kelt. Az ezüst háttér ugyancsak a lengyel táblaképfestészetben gyakori.
Bár a szentek karcsú és magas arányaik által feltűnően emlékeztetnek PN mester művészetére, stílusuk eltér PN kecses figuráitól. Festőjük ahhoz a fent vázolt körhöz állt közel, amely a XV. század közepén a lengyel-magyar festészeti kapcsolatokat bővítette.
|