A festmény az 1910-es években készült, abban az alkotóperiódusban, melyet maga Ziffer "dekoratív impresszionizmus"-nak nevezett. A francia példakép, Matisse hatása talán e képén a legszembetűnőbb. A Fauves csoporttal való rokonvonások közül a valóság látványából való kiindulás mindvégig jellemzi Ziffer művészetét. A festmény határozottan szerkesztett. Hatalmas, szélesen terpeszkedő hegyhát tövében, kanyargó út mentén apró, szegényes házak, Nagybánya bányászházai sorakoznak. A látvány egy düledező léckerítés fölött tárul a néző elé. Az előtér-középtér-háttér dekoratív színakkordjai bizonyos szimmetriát mutatnak, ugyanúgy mint a kompozíció formai tagolódása. Az előtér és háttér nagy kék-fehér-rozsda színfoltjai között a középtérben - tördelt, apró formákon - zöldek, sárgák jelennek meg. Az ecsetkezelés frissesége a vastagon felvitt festékrétegben - különösen az előtér hófoltjainak megfestésében - követhető nyomon.
A Tájrészlet kerítéssel Ziffer Sándor talán legjobb festménye, melyen mind nagyszerű kolorisztikus tehetsége, mint a formákat rendkívül egyszerű eszközökkel, világosan értelmező rajztudása megnyilvánul.
|