Ezen a művön megjelenik az egész ember, a képmás - de a maga elfátyolozott alakjában. Az egész ember: az ismert szkéma sziluettje, amelyben járunk-kelünk. De hányféle motívum rejtett jelbeszéde mögött. Ablakokon át látjuk, egy ház oldalfalán át, rajta függőleges sorok párhuzamosai, érthetetlen szövegű, ismeretlen írás fedi el az alak felsőtestét, és hasonló sáv vágja át keresztben térd alatt a lábakat is. A háztető sötét horizontálisa mögött felbukkan az ugyancsak sötét homlok, ismeretlen gondolatokkal. Az oszloptörzsön kiböngészhetelenül apró betűs héber szöveg.
|