A bevonuló újoncok búcsúztatását ábrázoló, gondosan komponált festmény Thorma visszatérését jelzi az objektívabb, pontosabban leíró megjelenítéshez. Palettája a Szenvedők c. korai főművéhez viszonyítva kiszínesedett, élettelibb lett. A nagybányai vasútállomáson, a szabadban lejátszódó jelenet festésmódjánál megfigyelhetjük a művésztelepi közös munka során kimunkált érzékenységet a fényjelenségek érzékletes visszaadása iránt. Külön figyelmet érdemel Thorma típusteremtő ereje, mellyel részletezés nélkül is vissza tudja adni az egyszerű nép jellemző alakjait, sorsuk iránti együttérzését. Kissé elégikus előadásmódja ellenére a kép a kritikai realizmus Munkácsy-féle hagyományához kötődik. Témája visszafogottabban forradalmi mint az Aradi vértanúké volt, ezért bemutatását nyílt siker jutalmazta, nemcsak szép díjakat nyert szerte a világban, de megvásárlására is sor került.
|