1923
Diópác, toll, lav., papír, 316 x 237 mm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A rézkarcoló fiatalok lapjai között elsősorban női arcképek fordulnak elő. Ezeket, így Tarjáni Simkovics Jenő Leányfejét is, bensőséges hangulat és a szinte spirituális fénnyel átszellemített magasztos hangütés jellemzi. Nagy Imre hasonló karakterű rajza a fiatal grafikusnövendék Aszódi Weil Erzsébetet ábrázolja, aki Szőnyiékével rokon stílusú rézkarcaival az évtized második felében jelentkezett.