|
Szőnyi tudatosan elkerülte a rapszodikus téma- és stílusváltás útvesztőit. Hűsége Zebegényhez, a gazdag ajándékhoz, személyes élményei és elmélyült szorgalma végül is olyan remekművet hoztak létre, mint az Este. Lírai realizmusa és eredendően humánus világlátása ezen a képen bontakozik ki legerőteljesebben. Az alkonyati jelenetben együtt van minden, amit Szőnyi a harmonikus önmegtartó élet kritériumának tartott: a szoptató anya, az apa szelíd, fáradt alakja, körben a jellegzetes falusi udvar motívumai. Nyugalom és béke hatja át az estét, a hegyektől körbevett falu áhítatának csendje. Szőnyi ezzel a képével 20. századi idillt teremtett, az egészséges szépség, természetes köznapiságában egyszerű, életigenlő létforma jelképét. Festői megoldását, harmonikus színvilágát tekintve is mérföldkő az életműben.
|
