Szőnyi életében különösen fontos az 1924-es év: ebben az évben megnősült és falura, Zebegénybe költözött. Szőnyi a Feleségem és én című képen a korábbi portrékról jól ismert, ellentétpárokra építő ábrázolásmódot még sűrítettebben valósítja meg: a kép fénnyel hangsúlyozott főalakja, a feleség markánsan kirajzolódó profiljával félre tekint, nem kerül kapcsolatba a kép nézőjével, a háttérben meghúzódó művész frontális alakja viszont szembe néz velünk. Szőnyi a kettős önarcképen sötét tónusaival, zárt tömbökből felépített kompozíciójával ismét Rembrandt vagy Hans von Marées műveit idézi fel.
|