Szobrász. Az Iparművészeti Iskola elvégzése után Zala György és Rónai József műtermében dolgozott, majd Olaszországban, Münchenben és Párizsban képezte tovább magát. Először 1902-ben szerepelt a Műcsarnok kiállításán. Néhány emlékművet, épületdíszítő szobrokat (pl. a budapesti Szent István-bazilika főkapuját díszítő tizenkét apostolt ábrázoló bas-reliefek) mintázott erőteljes, realisztikus stílusban. 1907-ben Gách Istvánnal közösen készítette a Szabadságharc-emlékművet, 1913-ban e szobor egyik elkészült részével a Műcsarnokban állami aranyérmet nyertek, a munka azonban befejezetlen maradt. 1914-ben az Erzsébet-szoborpályázatára készített pályatervet. A Magyar Nemzeti Galéria hat szobrát őrzi.