Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult. Főleg Aiglon néven publikált szecessziós grafikái és kecses vonalvezetésű, erotikus "Ópium-álmok" sorozata keltett feltűnést. Bibliai tárgyú kompozíciókat is festett, melyek a plasztikus megformálás ellenére is dekoratív hatásúak. Ugyanakkor a szecessziós ihletettség átvezette munkásságát az art deco ábrázolásmódjához, mely a korabeli magyar festészet ritka jelenségének bizonyult.