Festő, a magyar biedermeier festészet képviselője. Pesten Stunder János Jakab tanítványaként tanult. 1806-ban egy orosz gróf magával vitte Pétervárra, ahol cári udvari festőként számos arcképet festett. Munkáinak színvonala egyenetlen, néha bátrabb kompozíciós megoldással, energikusabb ábrázolással próbálkozik. (A. P. Ratkov, Gurjev portréja stb). Tudását mélyítette az Ermitázsban régi mesterek képeinek másolásával 1810-ben. 1824-ben hazatért s haláláig Eperjesen dolgozott. Jelentősebb művei: Feszler Ignác (1824), Kazinczy Ferenc (1825) és Romlaki g. arcképe. 1834-ben festette Krisztus és hitetlen Tamás c. oltárképét.