Finom artisztikum, harmonikus kolorit, érzékenyen kiegyensúlyozott kompozíció jellemzi a neuillyi évek "fekete" korszakának ezt a kimagasló alkotását. A zöld különböző árnyalataival megfestett interieur semleges környezetébe egy álló nőalak karcsú sziluettje rajzolódik. A kezében tartott kalitka tartásától kissé hátradől; a kibillenő mozdulat bizonytalansága a párás színek elmosódottságára fele. A zártságot érzékeltető mesterséges megvilágításban a tárgyak csak halvány körvonalaikban érzékelhetők, ugyanakkor a nőalak profilja és a kalitkát tartó kezek metsző fehérséggel válnak el a sötét háttérből. Az összemosódó színek és a foltokká sűrűsödő formák a szecesszió elvont képépítésének hatását jelzik. Rippl szecesszionizmusában az időtlenné tett pillanat "halk és komoly, sokszor szomorú" hangulata uralkodik. A jelzésszerű térábrázolás, a plaszticitásától megfosztott figura kecsesen ívelt mozdulata, az egymáshoz közel álló színek finom érzékisége Rippl sajátos stílusértelmezését, dekoratív formavilágát érzékelteti.
|