Pór tanulmányai kezdetén mint portréfestő aratott sikert. Berény Róbert szüleiről - megrendelésre - festett portréi tették lehetővé párizsi tanulmányútját, és az 1901-es tavaszi nemzetközi kiállításon is sötét tónusba agyazott realista önarcképével nyert öszöntdíjat. Ebből a korai időből kitűnő jellemábrázoló arcképeinek egész sorát ismerjük. Önarcképe öntudatot és dacot, elhivatottságot és várakozást tükröz, hasonlóan a Nyolcak-csoport más tagjainak a tizes években készült önarcképeihez (Tihanyi, Orbán, Berény). Erős indulatról tanúskodó, kusza ecsetvonásai belső feszültséggel telítettek. A test plaszticitását a sötét kontúrvonalakon belül a színekkel fejezi ki. E rövid expresszionista kitérő után később portréfestészetében ismét visszatér a realizmushoz.
|