Szőnyi 1918-ban járt utoljára Nagybányán, de az 1914-ben főiskolásként vele együtt itt megforduló Patkó 1924-ben ismét felkereste a művésztelepet, ahol a tavaszi tárlat keretében mutatta be grafikáit. Ezen a rézkarcán az egyik legkedveltebb helyi motívumot választotta: a református templom a Zazar-folyó part menti fáinak szinte geometrikussá stilizált törzsei mögött dereng fel. Az emblematikus tornyot hangsúlyozó, jellegzetes városképet olajban is megfestette, a folyópart pedig egy másik grafikai lapján fürdőző aktok idilli együttesével kiegészülve a konkrét helyszínből kortalan Árkádiává alakul át.
|