|
A szentendrei művésztelep nyolc alapító tagja közül négyen, Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Onódi Béla és Pándy Lajos felajánlották a helyi plébánosnak, hogy kifestik a várdombi templom (Keresztelő Szent János plébániatemplom) szentélyét. A képek témáit saját maguk választották, amit a plébánossal egyeztettek. A szentély kifestésére 1932-33-ban került sor. Pándy falképe a szentély É-i falán található. A szekkóhoz készült az akvarell vázlat, amelyen a középen elhelyezett asztal körül társaság látható, amint Jézust figyelik. Az előtérben Mária Magdolna szerepel, amint Jézus lába előtt térdepel és illatos olajjal keni annak lábát. Nemcsak ennek a képnek, de a szentély többi falképének is feltűnő jellegzetessége, hogy a bibliai jelenetek architekturális környezetben, hátulról nyitott enteriőrben játszódnak. A képek hátterében pedig Szentendre városképe jelenik meg egy-egy felismerhető épülettel, mint ahogy Pándy alkotásán is a szentendrei Városházának jellegzetes homlokzata, a várdombi és a szerb püspöki templom tornya tűnik fel.
A szentély szekkói Jézus életének egy-egy fontosabb állomását vetítik ki rövid ciklus formájában. Ebbe a logikusan építkező sorba illeszkedik Pándy műve is.
Egyaránt megfigyelhető a világos színezés, a kompozíciók áttekinthető felépítése, a centrális perspektíva alkalmazása. Ezek a kifejezésbeli eszközök a szentély kifestésében résztvevő művészeknek a kortárs olasz művészet hatását viselő ún. novecentista festményein is feltűnnek.
|
