|
Nagy Balogh János pályája elején önarcképeit csak tanulmányként festette. Utóbb legjobb festményei éppen ezek közül kerültek ki, mindinkább előtérbe jutnak rajtuk a festői tulajdonságok, az árnyék és a fény változása, a sík és domború felületek közötti átmenetek hangsúlyozása és általában az a szándék, hogy a festő saját arcából a legegyszerűbb eszközökkel a formailag legjellegzetesebbet ragadja meg. Megoldásmódjuk rendkívül változatos, mint ahogy változatos a megmutatott lelkiállapotok skálája is. Az önvizsgálatnak és önismeretnek jellemző példája valamennyi, mert a festő az életpályáját végigkísérő megtorpanások kétségbeesések, majd a pálya csúcsán elért sikerek lelki reflexióit tükrözteti rajtuk.
Az egyre gyarapodó eredmények következtében megjelenő mélységes magabiztosság, nyugalom jellemzi késői, a szakirodalom szerint leginkább "hollandos"-nak tartott Önarcképét. Nagy Balogh önarcképeiben általában Rembrandt hatása érezhető, de azok, amelyek 1912 körül készültek, inkább Frans Hals portréihoz állnak közelebb. Németh Lajos monográfiájában utal rá az itt bemutatott mű kapcsán, hogy a festő nyilván látta a Szépművészeti Múzeumban Hals Jan Asselyn festő képmása című alkotását. Az arc szerkezete, a bajusz megoldása, a bravúros ecsetjárás, a fehérek kezelése valóban rokonságot mutat, mégis e rokon vonások ellenére is e kép tipikus Nagy Balogh-i mű. A csaknem kocka formájú, rendkívül karakteres arc, a homlokot árnyékba borító fekete kalap, a kevés szín: sárgák, fehérek, szürkék, melyek lazúrosan kerülnek rá a sötét alapra, s azon zöldes reflexeket kiváltva kelnek életre, nagyon is jellemző festőnkre. Füst Milán írta e kései önarckép kapcsán: "Halvány színekkel, széles ecsettel festett arckép volt, s a felfogás mély nyugalma hatott rám először., Ilyet csak az festhetett, aki vívódások és vajúdások nehéz szenvedésén már régen túl van - aki megállapodott magával s végképpen kibékült a világgal -, akinek tüze már állandó: nem alszik ki többé s nincsenek rendeletlen kitörései. Aki ezt festette, az erőit már a legnagyobb könnyedséggel tudja koncentrálni - s minden képessége eléri a maximumot, ha ecsetet vesz kézbe."
|
