MUNKÁCSY Mihály
(1844, Munkács - 1900, Endenich)

Köpülő nő

1872-73
Olaj, vászon, 120,5 x 100 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Párizsi letelepedésének első esztendei és éppen az 1873-as év talán egész pályájának legszerencsésebb időszaka volt: az "Éjjeli csavargók", a "Búcsúzkodás", a "Rőzsehordó" című képeit festette még ekkor.

Döbbenetes őszinteséggel és mélységes emberi együttérzéssel ábrázolta a mély barnákból felvillanó világos színek ellentétére építve a nehéz sorsába belefáradt, barázdált arcú parasztasszonyt és a köpülő mellett álló szomorkásan merengő leánykát. Az olyan alkotók hitelével tette ezt, akik az élet súlyát már maguk is érezték. Elementáris festői ereje, drámai feszültségeket teremtő kompozíciós készsége, ábrázolásainak érzelmi gazdagsága Munkácsyt a nagy realisták: G Coubert, W. Leibl, I. Repin egyenrangú társává teszi. XIX. századi festészetünk nemzeti sajátosságainak legerőteljesebb kifejeződése az ő művészete. A festmény Nemes Marcell világhírű gyűjteményébe, majd onnan Kohner Adolféba került, és 1947-ben Szurday Róbertné hagyatékából a Szépművészeti Múzeumba.

A műről részletes elemzés a Száz szép kép című összeállításban olvasható, a Magyar Elektronikus Könyvtár kiállítótermében.


Tegye meg észrevételeit, írjon a vendégkönyvbe és küldjön képeslapot.
Készítette és fenntartja Krén Emil és Marx Dániel a T-Systems Magyarország Zrt. támogatásával