Egyedülálló kompozíció ez a művész életművében, melyen a kubista formai tanulságokat egyénien alkalmazza. A szentendrei jellegzetes keskeny oromfalú s féloromfalú házaknak festőileg érdekes formáit síkokként kezelve komponálja egymás mellé a művész. Az épületek térbeliségétől elvonatkoztatott, önmagukban is érdekessé vált falsíkok kapcsolatában - az analitikus kubizmus formai tanulságaiból merítve - változatos képi ritmust alakít ki. A közelítően függőleges, vízszintes és diagonális irányultságú vonalak változatos formájú színsíkok körvonalait alkotva a formák szerkezetiségének hangsúlyozását szolgálják. A többnyire puha barnás kontúrokkal határolt házfalak tört fehér koloritja mellett az okkerek, barnák meleg színei uralkodnak. Melegségükkel szemben a szürkés síkok és a világos türkizkék ég hidegebb színei képeznek kontrasztot.
|