|
Medgyessy Ferenc művészete érdekes kerülővel alakult ki. Az orvosi pályát művészettel felcserélő fiatalember először festőnek készült, de a Louvre nagyszerű egyiptomi és ókori keleti gyűjteményének plasztikái ellenállhatatlan erővel vonzották a szobrászathoz. Ez az erős benyomás elejétől fogva meghatározta plasztikai világának kibontakozását. Már kezdő szobrászként eleve elhatárolta magát korának legdivatosabb irányzataitól, a dekoratívan pompázatos újbarokktól, a részletekben elvesző naturalizmustól, a rodini impresszionisztikus felfogástól, a szecessziós stilizáltságtól. Az egyiptomi művészet példáját sem követte epigon módjára, csupán látásmódját nevelte a nagyvonalúság, tömörség megértésére.
Medgyessy az ezerkilencszáztízes évek elején jelentkezett Magyarországon első szobraival. A Hatvany Lajosné ajándékaként a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került "Kis lovas" című szobra az évtized közepén készült. A ló és lovas plasztikai egysége, szétválaszthatatlan művészi összetartozása, a kompozíció monumentális hatása, külsőségekkel alig jelzett dinamikus mozgása mesterművé avatja ezt az alkotást. A biztonság, a nyugalom és az elementáris erő nemes együttese határozza meg mintázásának módját is. Medgyessy Ferenc az anyagszerűség törvényeit ösztönösen is, tudatosan is vállalta. A bronzba képzelt lovas szobor tartja magát az öntött fém lehetőségeihez, és kiaknázza annak szépségeit. A sima, kerek felületen megcsillanó fények a szelíd formák árnyaltságát is jól mutatják.
|
