Első mestere Rippl-Rónai József volt, majd Párizsban képezte magát, ahol az Abstraction - Création csoporthoz csatlakozott. 1940-ben hazaköltözik és Pécsett telepszik le. 1929-ben és 1934-ben, utána 1947-ben mutatkozik be műveivel a fővárosban a Kállai Ernő vezette "Galéria a négy Világtájhoz" c. csoportban. Munkássága elismeréseként 1962-ben a Munkácsy-díjat, 1973-ban Kossuth-díjat kapott.

Korának teljességét igyekszik felfogni és kifejezni. A pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív koncepciókon át a geometrikus és spontán absztrakciókig, a látvány, emlék, belső lényeg megragadásának minden rétegében otthonos - mind a festészet mind a rajzművészetet tekintve. Színvilága, formanyelve sokban merít a zenéből és napi kultúra rekvizitumaiból. Számos irodalmi remekmű kiváló illusztrátora. Plasztikával, kerámiával is foglalkozott.