|
Magyarország köztéri szobrainak, emlékműveinek jó részét a századforduló táján állították fel. A lázas plasztikai munkálkodás idején a nagyszabású, országos érdeklődést kiváltó emlékműveken kívül szerényebb emlékszobrok is szép számmal készültek. Ligeti Miklós "Anonymus-szobrát a Városligetben állították fel 1903-ban. (Kisebb változata a Nemzeti Galéria tulajdonában levő és vázlatnak tekinthető példány.)
Ligeti nehéz feladatra vállalkozott, ugyanis olyan embernek kellett emléket állítania, akinek tulajdonképpen csak írott hagyatékát ismerjük. Béla király krónikásának személyéről, külső megjelenéséről semmit sem tudott, és akkor még a nevét sem ismerhette a művész. Az emlékszobor megoldása szerencsés rátalálás: a szerzetesi ruhába öltözött kámzsás alak arcát nagyrészt csuklya fedi el. Széles kőpadon ül, gondolkodó pózban. Jobb kezében írószerszámot, bal karjával nyitott kódexet tart. A komponálásnak ezzel a módjával kitűnően érzékeltette Ligeti Miklós mindazt, amit Anonymus személyével kapcsolatosan tudunk. A szinte fogalommá lett névtelen krónikás, első irodalmáraink, történészeink egyike, aktív alkotó ember volt. A szobormű által nyert konkrét alakot Anonymus, akinek személyével egyúttal a gondolkodó embert ábrázolja a szobrász.
|
