|
Körösfői-Kriesch jelentősebb szimbolikus képei közé sorolható a Hiúság című vászna. Ennek a műnek szinte az antikvitásig visszavezethető témája akademikus iskolázottságra, műveltségre vall (bár a múlt század második felének akadémiáin elsősorban történelmi-allegorikus kompozíciókat festettek). A téma tehát klasszikus, de a hátteret kitöltő dús, sötétzöld levelű, indázó szárú, vérvörös szirmú virágok, továbbá a női figura mögötti szárnymotívum már a szecesszió biologizáló dekorativitását idézi. A képen látható fél- és negyedalakos figurák Vaszary János meghatározó alkotásának, az Aranykornak (1898) kompozíciós megoldásaira emlékeztetnek. A munkán jelen van továbbá a szimbolizmus és a szecesszió két legjellemzőbb - a halál és az erotika - tematikája közül az egyik a hiúságot megtestesítő vörös hajú, fedetlen keblű nő és a görögös profilú, izmos karú fiatal férfi formájában. A kompozíció allegorikus jellegét fokozza a jelentet figyelő, virágok mögött rejtőzködő álarcra emlékeztető groteszk szatírfej. A festő bevett történelmi és művészettörténeti jelképekkel dolgozik; a képmező dekorativitása, mozgalmassága, a stilizált növényi motívumok pedig a mű századfordulós, enyhén modoros, szimbolikus-szecessziós jellegét adják meg.
|
