|
Klein József művészete jól elválaszthatóan egy korai természetelvű és egy Párizs utáni avantgarde korszakra osztható.1925 és 1927 között mintegy másfél évet dolgozott a francia fővárosban és a Dombos táj az ott látottakhoz méltóan a tiszta dekoráció jegyében született A kép elsősorban Foujita hatását mutatja aki egészen közeli kapcsolatban állt a művésszel. A japán alkotó a nyugati és keleti művészet sajátos szintézisét teremtette meg képeiben. Az általa festett aktok, portrék, csendéletek kétdimenziósak: a térhatás gondos kerülése, a dekorativitás a japán kalligráfia egészen finom vonaljátékával egyesül rajtuk. Emellett Klein Chagall, Picasso, Braque egyes részeredményeit is átveszi. A tőlük tanultakat persze egyéniségéhez szabottan igyekszik továbbvinni. Képeire az erőteljes konstruktív szerkesztés, a rajzi dekorativizmus, a színtakarékosság és az expresszionizmussal rokon szemlélet jellemző.
A Dombos tájra is színtakarékosság, dekorativizmus jellemző. Szinte csak színes rajznak hat, mivel a festő a lehető legkevesebb eszközt használja a kifejezéshez. A Nagybányán tanult naturalisztikus látásmód ellenére a dekoratív színsíkokból felépülő képfelületet is biztos kézzel képes egységbe foglalni. Harmonikus vonalak, lágy, majdnem szimmetriára törekvő kontúrok jellemzik az eszköztárát.
A festő életművében különben kifejezetten ritkák az ilyen "tiszta" tájak. Többnyire alakos kompozíciókat fest: aktot, enteriőrt, csendéletet. Festményeinek hangulata az expresszionizmussal rokon, néha újklasszicista, esetleg konstruktív törekvésekhez igazodik.
|
