Festő. Münchenben és Párizsban tanult, majd Budapesten telepedett le, ahol kezdetben, illusztrálással, később aprólékosan kidolgozott tanulmányfejek (Magyar parasztasszony) és arcképek festésével foglalkozott. Fényképhűségű rutinos képmásai keresett arcképfestővé tették. Nagyméretű képein is miniatúraszerűen oldotta meg a szövetek, a bőrfelületek, az arc részleteit. Az ún. műcsarnoki naturalizmus jellemző képviselője volt. Egy ideig Budapesten magánfestőiskolát tartott fenn.

Számos díjat nyert (1908: állami nagy aranyérem, Ráth-díj; 1911: jubileumi Királydíj; 1920: Horovitz-díj). 1921-ben kollektív kiállítása volt a Műcsarnokban. 1928-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Rózsavölgyi Gyula, Női akt a műteremben, Kléh István (1920), G. H. Becker porosz kultuszminiszter (1932), Odry Árpád a Hamlet szerepében, Önarckép című művei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak.